A magyar gazdaság növekedési modellje a vége felé közeleg, át kell állni az innovációvezérelt fejlődésre - hangzott el az MNB Növekedési jelentésének mai bemutatóján. A jegybanki kutatás 1100 "rejtett magyar bajnokot", vagyis innovációvezérelt vállalkozást azonosított, sikerükhöz azonban többek között a sajátos finanszírozási igényeikre is megoldást kell találni.
A makrogazdasági kockázatok nem lettek kisebbek az előző negyedévhez képest, komoly kihívás ebben a környezetben robosztus előrejelzéssel előállni – mondta a friss inflációs jelentés bemutatásakor Balatoni András, az MNB igazgatója.
Az elmúlt hónapokban két gazdasági alapfolyamat is másképp alakult Magyarországon, mint ahogyan azt várni lehetett- legalábbis ezt mutatták a hivatalos statisztikák. A bérek a javuló munkaerőpiaci környeztet ellenére alacsonyabb növekedési pályára álltak, a kiskereskedelmi forgalom pedig stagnálásba váltott, ami a fogyasztási kedvről mutatott kedvezőtlen képet. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bemutatott Inflációs jelentése e két furcsa jelenséget tette érthetőbbé. A válasz röviden: nem úgy van, ahogyan az elsőre látszik.
Gyenge évkezdet után felpattanás várhat az idén a magyar gazdaságra a Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint. Az idén 4-6%-kal, jövőre 5-6%-kal növekedhet a GDP. Az éves átlagos infláció az idén a jegybanki toleranciasáv tetejéhez közeli, 3,8-3,9%-os lehet. Az év során nyolcéves csúcsra szökhet a pénzromlás üteme, de a jegybank úgy gondolja, hogy az árfelhajtó tényezők ideiglenesek lesznek, és jövőre már a 3%-os cél közelébe tér vissza az infláció.
A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.
Múlt héten tartotta a CFA Society Hungary a hazai és nemzetközi gazdasági kilátásokról szóló Annual Forecast Event 2019 eseményét, a nagy múltú, évente megrendezett rendezvényen neves szakemberek beszéltek többek között a fejlett és feltörekvő gazdaságok kilátásairól, a hazai bérinflációról, Magyarország versenyképességi kihívásairól, a budapesti ingatlanpiac túlfűtöttségéről, de az is szóba került, hogy a szakértők szerint mibe érdemes most fektetni. A panelbeszélgetésben Balatoni András a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője, Bakos Ádám, az Aegon kötvény üzletágának vezetője és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője vett részt, az esemény moderátora Horváth István, a K&H Bank Private Banking igazgatója volt.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
Intenzív növekedési pályára kell átállni a magyar gazdaságban, ez lehet az alapja a hosszabb távú növekedésnek - derül ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című műsorában, amelyben ezúttal Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője és Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke ütköztette álláspontját.
A magyar gazdaság duális szerkezetén úgy lehet enyhíteni, hogy a kis- és középvállalati szektort hozzásegítjük az exportpiacokra való kilépéshez, ez ugyanis ösztönzi a termelékenység növekedését - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent Növekedési jelentés című kiadványának bemutatóján. A jegybank szakértői kiemelik: nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság növekedési pályáján lezajló ágazati átrendeződés során a kulcsiparágak (amelyek a technológiai megújulást leginkább képviselik és terjesztik) is erőteljesen megjelenjenek. Az egyik ilyen kulcsiparág az elektromobilitás, amely új kihívások elé állíthatja a hazai autógyártókat.
Az átmenetileg 3 százalékos célszint alatti infláció ellenére sem fenyegeti deflációs veszély Magyarországot - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Június 1-től Balatoni András lesz az MNB Közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője. Balatoni május közepén távozik az ING Bank vezető elemzői pozíciójából, utódja Virovácz Péter lesz, aki a közelmúltban érkezett a bankhoz a Századvég Gazdaságkutatótól.
Nőhet a magyar GDP a vasárnapi vásárlási szünnap feloldásának köszönhetően - vélekedik a keddi Világgazdaságban az ING Bank vezető elemzője.
Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.
A következő hónapokban markáns lassulás várható a magyar gazdaságban - ezt jelzi két magyar konjunktúraindex is. Ugyanakkor a hosszabb távra előrejelző mutató már elindult felfelé, ami azt jelzi, hogy a gyors és látványos lassulást ugyanilyen dinamikus felpattanás követheti.
A 2015-ös költségvetés egyenlege kedvezőbb lehet a tervezett 2,4%-os hiánynál - véli Balatoni András, az ING vezető elemzője a kedd reggel megjelent kormányzati szektor adatok kapcsán.
Kínai lassulás, minden idők legerősebb El Ninója, Magyarország a bóvliban marad, az euróövezet recesszióba fordul - ezeket a negatív kockázatokat nem lehet kizárni 2016-ban az általunk megkérdezett elemzők szerint. Mindezek mellett a magyar gazdaság jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lesz elegendő munkaerő. Négy elemző segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb, 2016-ra várható negatív kockázatokat, hogy amikor esetleg bekövetkeznek, olvasóinkat ne érje váratlanul.
Kedden folytatódnak az egyeztetések.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
